Következő riportunkban egy kirándulásra invitáljuk hallgatóinkat: a világ legkisebb nagyvárosába látogatunk el, Kismartonba. Eisenstadt, Kismarton kereken 100 éve Burgenland tartományi fővárosa. Alig pár kilométer választja el a magyar határtól és ez a határhoz való közelség évszázadokon át meghatározta a település életét, sorsát – egyszer Magyarországhoz tartozott, egyszer Ausztriához. A Kanizsai család egykori birtokát Mátyás király zálogba adta az osztrák főhercegségnek, majd később vissza került Magyarországhoz. Több mint 300 éve, 1649 óta az Esterházy család birtoka. 1921-től lett ismét Ausztria része, 1925-től Burgenland tartomány fővárosa. Így hát nem csoda, ha egy séta során magyar nyomokra is bukkanunk. Weber Katalin Puchegger Erikával találkozott, aki a Tourismusbüro Eisenstadt munkatársa, és több magyar vonatkozású helyet is felkeresett, de ellátogatott Kismarton legújabb múzeumába is, a Stadtvillába.

Bár javában tombol a nyári szünet, a szülők fejében valahol hátul azért már motoszkál, mit és hogyan tanuljon iskolás korú gyerekük szeptembertől. Műsorainkban tavasszal egy sorozatot indítottunk, amelyben azt járjuk körül, hol milyen körülmények között tanulhatnak magyar nyelvet a diákok. A harmadik részben Bognár László kollégám annak járt utána, hogy Alsó-Ausztria, Stájerország és Karintia iskoláiban van-e magyaroktatás. Egészen meglepő eredményre jutott.

Az ének, a zene nemcsak hangok egymásutánja, hanem a határokat átívelve kapocs is emberek, közösségek között. Ezt vallja Szilágyi Miklós karnagy is, aki fiatal kora ellenére már négy kórust és zenekart vezet, miközben maga is négygyermekes édesapa. A szigetközi származású muvész Koszegen él családjával, innen ingázik, hiszen Sopronban és Burgenlandban is vezet kórusokat. Szilágyi Miklóssal Weber Katalin beszélget.